Az a nagy igazság, hogy úgy elröpült ez a másfél hónap, mióta itt vagyok, hogy fel sem tűnt. Legalábbis most, hogy csak visszafele nézek.
Eléggé bevoltam ijedve, mert nagy város, sok ember, 4es busz, 101es villamos, és egy csomó hasztalan információ, amit észben kell tartani, és természetesen egy rakás olyan aktivitás, amit a “rendszer” fundált ki, újabb pénzmosás, pénzbevasalás vagy csak simán plusz programszervezés céljából.
Asztalunk otthon még mindig nincs, de lassan már annyira meg is szoktuk, hogy asztalról nem is tudnánk enni. Csak a makulátlan csempézett konyhaföldről. Pfff.
A Paprikás élet meg fantasztikus. Most ezt úgy írom, hogy más ne lássa, és ne olvassa, de az az igazság, hogy nagyon drágák ezek a kollégák és kolléganől. Van pufulec, van tejjja, kávééé, és mindig akad vigyor is. Így aztán tényleg nem nehéz átvészelni a csúnya hétköznapokat.
Nekik köszönöm, hogy ilyen hamar eltelhetett… mert kicsit JÓÓÓÓ itt lenni:)
Köszönöm kedvesek…

Tututu, tegnap voltunk naaaaagy bevásárolni és olyan jó buli vóóóót

Gyöngy

Jellemző egyébként, hogy ha valakit valamivel vádolnak, az mossa magát. Én örültem már annak is, hogy nem voltam a listán, mint F. Gyöngyvér, a kegyetlen Moncsicsigyilkos, a bestia.
Valószínűleg azért nem, mert értek én ezekhez a megtévesztő fegyverekhez és a gyanusítgatások elkerülése végett egy Lovacskával a kezemben járkálok.
Én is részvételtem, és közvetítettem sajnálatomat a Moncsicsit ért halálos “élménnyel” kapcsolatban. Egy kis zöld cetlire írtam, és mellé ragasztottam. Mint utolsó szavakat.
Aztán szóltam a többieknek, hogy Lovacska ezentúl nem fog elkísérni.
Az az igazság, hogy eléggé kiszámíthatatlan itt valami. Sunyi, beazonosíthatatlan manók sétálnak éjszaka nálunk, és gyilkolják a különböző kedvenc-példányokat, szóval szó sem lehet arról, hogy Lovacska egy ilyen kockázatos, halálos kimenetelű “fertőzésnek” és öldöklésnek legyen a szemtanúja.
Még mindig nem tudjuk, hogy K.Bence, A. IStván, vagy esetleg valaki más tette-e.
A nyomozás tehát még mindig folyamatban van, és noha Moncsicsi már az örök álmot alussza, mi igyekszünk megszüntetni az okot és kicsinálni az okozót:))))))

“Vigyázz rá!” R.T. ügyvezető igazgatónője, F. Gyöngyvér

Egy percig sem tagadom, hogy rühelltem Moncsicsit. A puha szőr, és a mosolygós arc mögött valójába egy sunyi, haszonleső, talpnyaló lakott. A lányokhoz mindig kedves volt, velünk azonban illetlenül, sőt bántó módon viselkedett.

Moncsicsi öngyilkos lett. Van búcsúlevél, bár indítéknak, csak a depressziót nevezhetnénk meg. Többes számot használok, mert István mellet, az én nevem is szerepel a gyanúsított nevek közt.
Ezt írja: A. István és K. Bence. Ez sok.

Most komolyan. Verbálisan agresszáltuk, gyilkos pillantásokkal néztük, de bántani nem bántottuk. Reggel találtunk rá az élettelen műanyag testre, amit épp levágni készültünk a drótról, amellyel véget vetett szánalmas életének. Éva ránk is nyitott, tanúsíthatja. Csak nem várunk egy szemtanúra, ha sunyiban is el tehetjük láb alol?

PS: nem sajnáljuk, mert gyűlöltük azt a beste dögöt. De ebben az ügyben ártatlanok vagyunk.

Kiss Bence - az Üsd A Moncicsit Klub tiszteletbeli titkára

Sokan hallhattunk már a huszonegyedik század nagy “divatjáról” az EMO -ról. Lányok és fiúk, különleges öltözetben, különleges életfelfogással, és hiper-érzékeny lelkivilággal képviselik ezt a “műfajt”. Anti-Emósok szerint ez az egész csak feltünősködés, de van aki vallja, hogy az élet nagy problémáit Emoként tudja csak elviselni.
Moncsicsi is így volt.
Vidáman érkezett hozzánk, ajándéknak szánva, de gazdája, (Jááánnooosss!!!) elhanyagolta, és így Moncsicsi arcán napról-napra megfakult az életvidám mosoly. Egy nap a kávédarálóban fejjel lefelé, másik nap a titkárnő asztalán, összekötözött kézzel, harmadnap pedig az On Air lámpa mellett lévő riasztókészülékre felakasztva találtuk.
A. István és K.Bence tagadják , hogy közük lenne a bűncselekményhez, és D. Szidi titkárnőre akarják kenni az egészet. D. Szidi könnyek közt bizonygatja, hogy ő szerette Moncsicsit, sőőőt, minden reggel ő találta meg, bizonyos helyszíneken, és mindig segített rajta.
Mi lehet az igazság?
A. István és K. Bence elvetemülten megtámadta Moncsicsit?
D. Szidi kedves arca mögött egy mindenre elszánt bűnöző lapul?
Esetleg Moncsicsi Emo, és öngyilkos lett?

A nyomozást folytatjuk. Hamarosan képeket is közlünk a tett helyszínéről, és a nyomozás előrehaladásáról…

Insp. Gen. T. Enikő

Egyik reggel Moncsicsi fejjel lefele állt a kávédarálóban egy levél kíséretében: Ha elfogy a kávé. Néhány nap múlva Moncsicsi ragasztószalaggal összebilincselve feküdt a titkárnő íróasztalán. Alapos nyomozás után kiderült, az áldozat még félálomban volt a tett elkövetésekor, védekezni sem tudott. Bence és István több kolléga füle hallatára verbálisan megfenyegették Moncsicsit, megígérték, hogy leborotválják és teletetoválják a felső karját. Két nappal később Moncsicsit felakasztva találták, szőrös testén búcsúlevén lógott: Nem bírtam tovább. Gyűlöltem az életet. Moncsicsi

Sokszor fordulnak hozzánk a kedves hallgatók, mindenféle kérdésekkel, és amióta “él” a messengerünk is , azóta oda is rengeteg kérdőjeles mondatocskát kapunk, és arra az illetékesek sorra szoktak válaszolni is.
A mai nap viszont egy különleges kedd. Arról faggatnak messengeren, hogy milyen tuti szövegekkel lehet becsajozni. (elnézést a szlengért, de próbálok érthető lenni…:)A nagy helyzet az, hogy a nők szeretik a “nagy dumás pasikat”,mégis vannak esetek amikor a “szőke herceg” vagy a “macho barna” túlzásba viszik a hóditási technikáikat…
Éppen ezért , leírom most azokat a sorokat, amik jó esetben kicsalnak egy kis mosolyt de a siker még mindig nem garantált…:)

-A hajad színe pontosan illik a párnám szinéhez. - Ha egyből ezzel indítotok, garantáltan kosár lesz a vége.
-Bocsi, de elveszítettem a telefonszámomat. Megmondod a tiédet?- ez a kis mondat , még kihúzhat egy aprócska mosolyt, és talán sikerrel is járhatsz, de akkor már nem a szöveggel van a baj…
- Kérsz egy néger csókot néger nélkül?-ismételt mosoly:)
- Tudom, hogy a tejtől az embernek jó alakja lesz. De bébi, mégis mennyit ittál?
-A haverommal fogadtunk, hogy lemerem-e szólítani az itteni legszebb lányt. Segítenél bebizonyítani, hogy igen?- szerény kislányokat, ilyen szövegekkel nem zaklatni!

És ha már leírtam mindazokat amik kevés eséllyel vezethetnek sikerhez, itt van néhány tipp, hogy hogyan teheted boldoggá szíved választottját… A Nőt.

A PARTY-N

Vele maradsz az egész party alatt 0
Vele maradsz egy ideig, majd lelépsz a főiskolai ivócimboráddal dumálni -2
Akit Tiffany-nak hívnak -4
Tiffany bártáncos -10
Szilikonos mellekkel -18

KOMMUNIKÁCIÓ

Amikor egy problémát szeretne veled megbeszélni:
Hallgatod, és érdeklődő arcot mutatsz 0
Hallgatod, több mint 30 percen át +5
Reagálsz a problémájára, és megosztod hasonló élményedet vele +50
A gondolataid már a focimeccs körül forognak, mikor hirtelen azt hallod tőle: “Nos, szerinted mit kellene tennem?” -50
Hallgatod, több mint 30 percen át, és rá sem pillantasz közben a TV-re +100
Rájön, hogy mindez csak azért van, mert közben elaludtál -200

Tudom, hogy mindezzel nem sikerült az élettársi kapcsolatok problémáin segítenem, es egy kezdő kapcsolathoz sem elég ez a tudomány de legalább jót nevettünk:D

Enci

Figyelem!!! A következő írás lelkiismeretfurdalás-keltés céljából jött létre.

Három órája robog a Kolozsvár Expressz a kolozsvári éterben, és ugyanennyi ideje, hogy egy falatka étel sem járt a számban. Elfelejtettem pakolni, de egyébként sem szoktam, ezt csak azrt írtam, hogy magamról kellőképpen elvonjam a figyelmet és a felelősséget. (mert én ilyen vagyok…:P)
K.Ágnes (direkt írom ennyire hivatalosan…) kolleganőmet kértem meg a lehető legkedvesebben, hogy menjen el a sarki üzletig és vegyen nekem egy sajtos kiflit, hiszen picit megéheztem. K.Ágnes (direkt írom ki mégegyszer a nevét…) megtagadta a kérésemet, pedig , Isten látja lelkemet, nagyon szépen kértem…
Tessék… Hagynak éhenhalni, mint kidobott kutyát, úgy vergődni, mint szélfútta levelet , úgy lebegni a semmi közepén…éhesen…nagyon éhesen…
Elveszve a Világ szeme elől, eltévedve a sűrű erdőben, zokogva egy falatka sajtos kifli után…

A fenti írás jelképezi, illetve konkrétan bemutatja, hogy milyen messze képes repíteni a nőt, a hiszti és az éhség zavara… Remélem, mostmár mindennyian nagyon sajnáltok, és alig várom már a napot amikor K. Ágnest újra megkérhetem, hogy menjen el nekem egy sajtos kifliért a sarki üzletbe… Szerintetek visszautasítaná?:)

Enikő voltam… és már nem vagyok éhes Ági , köszi :)))